Blog

A hurka megosztó étel, elvégre olyan alapanyagok kerülnek bele, amelyek nem minden nemzet konyhaművészetében számítanak szalonképesnek. Az egyre terjedő egészségtudatosság és a világ gazdagabbik felén végigsöprő gasztroforradalom jelentősen csökkentette azoknak az ételeknek a népszerűségét, amelyek még egy olyan korszakban jöttek létre, amikor a cél az volt, hogy a levágott állat minden porcikáját hasznosítsák, és az utolsó falatig elfogyasszák. Ennek megfelelően a hurka nem tartozik a legtrendibb ételek közé, de szerencsére rengeteg híve van hazánkban, így a „kihalás” azért nem fenyegeti.

A burgonya a negyedik legfontosabb termény a világon a kukorica, a gabona és a rizs után. Annak ellenére, hogy a 16. századig csupán egyetlen földrészen volt honos, mostanra bolygónk élelmiszer-ellátása elképzelhetetlen lenne nélküle, elég csak a gyorséttermekben hatalmas mennyiségben eladott sült krumplira gondolni. De nézzük, hogyan is kezdődött ez a sikertörténet!

A mosogatás előkelő helyen áll a „nemszeretem” házimunkák rangsorában, sok háziasszonyt éppen a rengeteg felgyülemlett mosatlan edény tart vissza attól, hogy gyakrabban főzőcskézzen a konyhában. A probléma nem új keletű, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy már a 19. század közepén voltak kísérletek a mosogatás automatizálására. 1850-ben az amerikai Joel Houghton szabadalmaztatott egy tekerős szerkezetet, amely vizet spriccelt az edényekre, majd az 1860-as években egy L. A. Alexander nevű feltaláló hozott létre egy olyan masinát, amely lehetővé tette, hogy a tartóra erősített edényeket egy kád vízben megforgassák. Egyik sem bizonyult elég hatékonynak, de próbálkozásaik azt bizonyítják, hogy az igény már megvolt egy ilyen szerkezetre.

A legtöbb ember, ha megkérdeznék tőle, honnan származik a hamburger, valószínűleg kapásból rávágná, hogy Amerikából. Ami egyfelől helyes válasz, hiszen valóban az amerikaiak tették népszerűvé az egész világon, akárcsak a hot dogot vagy a pizzát, másfelől természetesen helytelen válasz, hiszen nem az Egyesült Államokban találták fel, oda minden valószínűség szerint Németországból érkezett, mégpedig a legnagyobb kikötővároson, Hamburgon keresztül – innen kapta a nevét is.

Hiába virágzik a gasztronómia világszerte, ha kicsit utánajár az ember, rendre kiderül, hogy a legnépszerűbb ételek évszázados, sőt, nem ritkán évezredes múltra tekintenek vissza. Így van ez a palacsinta esetében is, hiszen akárcsak a pirítóst vagy a forralt bort, már ezt is fogyasztották a Római Birodalom katonái, még ha nem is álltak a rendelkezésükre olyan palacsintasütők, mint manapság.

A paradicsom manapság már alapélelmiszernek számít, a burgonya után a legnépszerűbb zöldség Magyarországon, de nem volt ez mindig így. Amikor Cortez révén a 16. század végén megjelent Európában, elsősorban dísznövényként tekintettek rá – nem véletlenül.

A hűtés iránti igény az emberiség kultúrtörténetével egyidős. Sokáig természetes jeget vagy havat használtak a meleg időszakokban az italok, ételek vagy akár lakóhelyiségek hűtésére. Ezt úgy oldották meg, hogy a hideg időszakban kitermelt jeget elásták hőszigetelt föld alatti tárolókba.

Egy felmérés szerint az Egyesült Államok lakosságának 13%-a fogyaszt naponta pizzát. Tekintve, hogy egy 300 milliós országról beszélünk, ez évente több mint 14 milliárd pizzát jelent. Azt megbecsülni is nehéz, hogy világszerte hány pizza fogyhat el egy évben, ám az egészen biztos, hogy ennek a mennyiségnek a többszöröse. De vajon hogyan lett ennyire népszerű ez pofonegyszerűen elkészíthető étel?

Sokan úgy gondolják, hogy – akárcsak a hamburger vagy a hot dog – a gofri is amerikai találmány. Ám ha egy kicsit utánaolvas az ember, kiderül, hogy – akárcsak a hamburger vagy a hot dog – a gofri is Európából származik, és csak a 20. században vált ismertté az USA-ban, hogy aztán a világ jelentős része már amerikai közvetítéssel ismerje meg.

Bár Magyarországon csak a 90-es években jelentek meg az első árusok, akiknél gyros (gírosz) kapható, ez a népszerű gyorskaja több évszázados múltra tekint vissza. A függőleges nyárson sülő hús ötlete, amelynek külső, ropogós rétegeit vékony csíkokban vágják le, eredetileg a törököktől származik, arrafelé döner kebab (törökül: forgó sült) néven ismerik, és már a 19. században népszerű ételnek számított az Ottomán Birodalomban.

Bár a forralt bor szinte mindenki gondolataiban a karácsonyi vásárokkal kapcsolódik össze, a fűszeres, meleg ital egész télen jólesik. Mínuszban vagy havazásban nem sok kellemesebb érzés van, mint egy pohár gőzölgő forralt bor fölött melegíteni a kezünket, majd nagyot kortyolni a finom nedűből.

A sült krumpli kétségkívül a világ egyik legnépszerűbb étele, és valljuk be, nincs is ebben semmi meglepő. Elvégre ki ne szeretné az aranybarnára sült, ínycsiklandó illatú, meleg burgonyát, ami szinte bármilyen ételhez tökéletes köret, de önmagában is megállja a helyét.

A hot dog (szó szerinti fordításban „forró kutya”) az egyik legamerikaibb étel, története azonban Európában kezdődött, egészen pontosan Németországban. Feljegyzések szerint a virsli már a 13. században is népszerű ételnek számított Frankfurtban és környékén, ezért ráragadt a „frankfurter” név, amit német nyelvterületen a mai napig használnak. 

A 21. századi Európának és a fejlett világnak általában manapság több az elhízott lakója, mint az alultáplált, és a túlsúly okozta szövődmények több ember életét követelik, mint az éhezés.

Mindig érdekes elmerengeni azon, milyen lehetett az élet egy-egy olyan találmány vagy felfedezés nélkül, amely ma már a mindennapjaink elengedhetetlen része. Kinek jutott először eszébe a fogmosás? Hol használtak elsőként evőeszközöket? Melyik országban vezették be először a parkolási díjat?

Augusztus, tart a hőség. Ami még tart – életben – az egy palack jó bor. Ami pedig ezt tartja, az egy jó hűtő. Borhűtő.

Tudtad, hogy a borospoharak űrtartalma 300 év alatt a hétszeresére nőtt? Bizony, a Cambridge-i egyetem kutatói a vizsgálat során összesen 411 különböző, az 1700-as évektől napjainkig készült poharat vettek szemügyre. Az 1990-es évekig egyenletesen, azóta viszont ugrásszerűen nő a pohárméret.

Az új generációs GLOBE hűtőket a konyhában dolgozó szakemberek igényeit szem előtt tartva tervezte a Fagor. A hatékonyabb hűtési technológia garantálja az élelmiszerek minőségmegőrzését a legalacsonyabb árakon. Fontos, hogy a készülékek biztosítsák a csúcsminőségű ételek minőségmegőrző tárolását és a hatályos energiatakarékossági előírásoknak is megfeleljenek, így válva tökéletes szövetségesekké a nagyobb hatékonysággal, hosszabb élettartammal, a költségtakarékosággal és könnyebb üzembentartással.